Teljesen jól tudja. Magyarországon is megtámadhatóak az un.: "fedezetelvonó" szerződések, melyek minden vizsgálat nélkül annak vélelmezi a joggyakorló, ha egyenesági rokon részére ingyenesen történik a juttatás.amennyiben végrehajtás alá tartozó követelés áll fenn Önnel szemben, a végrehajtó fedezetelvonó szerződés megállapítása iránt keresetet terjeszthet elő.  

A fedezetelvonó szerződés olyan ügylet, amivel a szerződő felek harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, úgy, hogy a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ennek értelmében tehát a fedezetelvonó ügyletet egy követelés adósa és a vagyontárgy megszerzője köti. A szerző fél rosszhiszeműségének megítélése nem mindig egyszerű kérdés. Azonban a jogszabály bizonyos eseteket tekintve egyértelműsíti a dilemmát. Ugyanis, ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával köti, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Általánosabban megfogalmazva a szerző fél akkor minősülhet rosszhiszeműnek, ha a szerződéskötéskor tudott, vagy tudnia kellett a kötelezettet terhelő követelésről. Illetve arról, hogy a szerződéssel a jogosult kielégítési alapját elvonják, vagyis a szerződés teljesítése következtében a követelés behajthatatlanná válik.

A jogszabály alapján tehát a fedezetelvonó ügylet jelleg megállapításához a rosszhiszeműség, vagy az ingyenes előny szerzése a feltétel. Ennek értelmében tehát a szerződés ingyenességének a ténye önmagában alapul szolgál a fedezetelvonó jelleg megállapításához, ebben az esetben nem kell külön vizsgálni, hogy a szerző fél jó-, vagy rosszhiszemű volt. a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles.

Ez alapján tehát a vagyontárgy marad a szerző fél tulajdonában. Azonban jogerős ítélet alapján tűrnie kell, hogy a követelés jogosultja kielégítést keressen a vagyontárgyból, és önkéntes teljesítés hiányában végrehajtást vezessen rá.

Az ellenérték fejében szerző fél esetében a szerződés fedezetelvonó jellege megállapítható, ha a szerző fél rosszhiszemű volt. Rosszhiszemű a szerző fél általában akkor, ha a szerződéskötéskor tudott, vagy tudnia kellett a kötelezettet terhelő követelésről és arról, hogy a szerződéssel a jogosult kielégítési alapját elvonják, vagyis a szerződés teljesítése következtében a követelés behajthatatlanná válik.

A perben érvényesített igény értékét pénzben kell meghatározni. A jogosult igénye nem irányulhat a kötelezett és a szerző fél közötti szerződésben kikötött szolgáltatás visszaadására, hanem csak a követelése kielégítésére, annak fedezete megteremtésére. A szerződés jogosulttal szemben való hatálytalanságának megállapítása nem vezethet oda, hogy a szerző fél és a kötelezett közötti jogviszonyban a szerződéskötést megelőző helyzet visszaállítására kerüljön sor. A jogosult megalapozott kereseti kérelme alapján a szerző fél tűrni köteles, hogy a jogosult az igényét a szerződéssel átruházott vagyontárgyból kielégíthesse.

A fedezetelvonás megállapítása iránti perben a fedezetelvonó szerződés alapján jogot szerzővel szemben előterjesztett kereset marasztalási kereset, amelynek eredményessége esetén a szerző felet a jogosult igényének a megszerzett vagyontárgyból való kielégítésének tűrésére kötelezi a bíróság. A szerző fél marasztalásának előfeltétele a jogosult kötelezettel szembeni igénye fennálltának és összegszerűségének bizonyítottsága. Az ítéletben a felperesi igényt összegszerűen meg kell jelölni. A szükségképpen perben álló kötelezettel szemben a jogosult főszabályként a relatív hatálytalanság megállapítása iránti keresetet terjeszt elő. A követelés teljesítése iránti keresetet a jogosultnak akkor kell előterjesztenie, ha még nem született a kötelezettet marasztaló jogerős ítélet vagy más végrehajtható okirat és a perben a kötelezett a jogosult követelését vitatja. A szerző fél a megszerzett vagyontárggyal köteles helytállni, jogában áll azonban a követelés megfizetésével mentesíteni a vagyontárgyat. Ha a szerző fél már nem rendelkezik a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárggyal, mert attól elesett vagy azt átruházta, a jogosulttal szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig köteles helytállni. Javaslom áttanulmányozni a Kúria 1/2011. (VI. 15.) PK véleményét a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről.

A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel arányosan megilleti.

Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell. A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.

A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtónál a végrehajtást foganatosító bíróságnak címezve, amennyiben a kifogásolt intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását, illetve az elmulasztott intézkedés elvégzésére történő utasítás megállapítását szeretné. 

A panaszt a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál (1146 Budapest, Hermina út 63. fszt. 1.) szóban – személyes ügyfélfogadás során -, valamint írásban lehetőség szerint a Kar által rendszeresített formanyomtatványon postai úton benyújtott levélben, vagy ügyfélkapun (hivatali kapun) e-Papír szolgáltatással megküldött elektronikus levélben lehet előterjeszteni.

180/2001. (X. 4.) Korm. rendelet a betétek és takarékbetétek végrehajtásáról

A lakás kiürítése iránt kell bíróság előtt pert indítania.  A felszólítás az első lépés. A peres eljárás a keresetlevél benyújtásával indul. Mivel ezen peres eljárás járásbírósági hatáskörbe sorolt (ide tartozik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetőleg a Budai Központi Kerületi Bíróság is), így lehetőség van jogi képviselő nélkül eljárni. A peres eljárás illetéke minden esetben 21.000,- Ft. A kereset benyújtását követően 30 napja van a bíróságnak eldönteni, hogy a kereset alkalmas-e a peres eljárásra. Amennyiben igen, úgy azt megküldi a bérlő/alperes részére, hogy 45 napon belül a kézhezvételtől számítottan terjesszen elő írásbeli ellenkérelmet. 

• a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,
• a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
• ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
• ha a támogatott személy és a gyermek – foglalkoztatásra irányuló jogviszony következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt,
• a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott személy lakásában lakik,
• a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
• a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
• a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik.
• A bentlakási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése a területileg illetékes járási hivatal hatásköre. Az ellenőrzés lakcímkártya bemutatásával és helyszíni szemlével történik.

1. AZ ÁRVAELLÁTÁS az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbefogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás. 

   1. Árvaellátás igénylése: Az árvaellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell igényelni. Ügyelni kell arra, hogy az igénybejelentő lap (K11.) pontosan, jól olvashatóan legyen kitöltve és az igénylő (törvényes képviselője) azt írja alá.

A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti per kizárólag a gondnokság alá helyezendő személlyel mint alperessel szemben indítható meg, aki a perben teljes cselekvőképességgel rendelkezik.

A gondnokság alá helyezési per bármikor megindítható. Ha a gyámhatóság észleli, hogy szükséges a nagykorú személy gondnokság alá helyezése iránt pert indítani, erről értesíti az érintett perindításra jogosult hozzátartozóit. Egy ügyben sem mellőzhető az igazságügyi elmeorvos szakértő véleményének beszerzése.

Fontos a szakadatlan birtoklás is, ugyanis ha vannak megszakítások, ezek időtartama nem számít bele az elbirtoklási időbe és ezek esetén, ha a megszakadást okozó körülmény elmúlik, újrakezdődik az elbirtoklás. Megszakad a törvény alapján az elbirtoklás a következő esetekben:

• a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti
• a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy
• a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.

Az időtényező vonatkozásában érdemes tudni arról is, hogy elbirtoklásnál a jogelődnél eltelt idő kvázi „örökölhető” ugyanis az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.

Az elbirtoklás megállapítása iránt pert indítunk a bejegyzett tulajdonossal szemben, melynek eredményeként – amennyiben sikerrel tudjuk bizonyítani az elbirtoklásunkat – a bírósági ítélete alapján a tulajdonjogunk a telekkönyvbe bejegyzésre kerül.

Csak a bejegyzett élettársakat lehet úgy kell tekinteni, mintha házastársak lennének, ezért ők is mentesülnek az ajándékozási és örökösödési illeték megfizetésének kötelezettsége alól. A bejegyzett élettársi kapcsolat viszont csak az azonos nemű párokra vonatkozik. A különböző neműek a házasság mellett regisztrált élettársi kapcsolatot létesíthetnek, ezért rájuk az illetékmentesség nem vonatkozik. Egyébként is tulajdonjog értékesítésekor az SZJA fizetési kötelezettség mindig fenn áll, a szerzéstől számított 5 éves időtartam alatt, melynek alapja az értékesítésből származó jövedelem (gazdagodás), mértéke 15 %.

„Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak hozzájárulását a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja”

Szóval "elvileg" a beleegyezésük kell, ha ez nincs meg, akkor azért abból a későbbiekben lehetnek problémák.

Lehetőség van a végintézkedésnek a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárába történő, azon belül az elkülönülten vezetett Központi Végrendeleti Nyilvántartásba (a továbbiakban: KVNY) letétbe elhelyezésre de a KVNY-be történő letétbe helyezés történhet úgy is, hogy a végintézkedés, illetve a végintézkedés letétbe elhelyezésének ténye – erre vonatkozó külön írásbeli hozzájárulás alapján – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett, Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (a továbbiakban: VONY) bejegyzésre kerüljön. Mindezeknek ügyvédi díja és költsége tekintetében kérem a mobil elérhetőségemen keressen meg. Üdvözlettel

§  E   Egyösszegű visszavásárlás esetén a kapott százalékos kedvezmény mértékéig az állam javára bejegyzett jelzálogjog és 5 évig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. A jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom törölhető a kedvezménynek megfelelő összeg megfizetése esetén.

1. Az Ingatlanban életvitelszerűen a NET-el kötött "Bérleti szerződés" 1. sz. mellékletében, valamint a NET törvény 23. § a) pontjában meghatározott személyeken kívül más személy nem jogosult tartózkodni vagy lakni és bejelentkezni. Bérlő az Ingatlanba a lakásbérleti szerződés létrejöttét követően csak a házastársát vagy élettársát, saját, illetve házastársa vagy élettársa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe vett gyermeket, a zálogkötelezettet, illetve a hiteladóst fogadhatja be a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával. A NET törvény 23. § d) pontja pedig kimondja, hogy: "a bérlő halála esetén a bérlővel annak életében együtt lakó házastársa vagy élettársa, a bérlő, illetve házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosító gyermeke, illetve a bérlővel még életében együtt lakó gyermeke a lakásbérleti jogot folytathatják," Tehát ha az unoka nem szerepel a bérlői jogviszony folytatására jogosultak között. Valószínűleg a NET ezért szólította fel  lakás elhagyására. Ha önként nem tesz eleget a bent lakó, akkor a kiürítés iránt a NET-nek kell eljárást kezdeményezni, de lehet hogy ezzel a "teherrel" adja el a NET (tehát figyelmesen el kell olvasni az árverési hirdetményt), ebben az esetben Önnek kell a "kérdést" megoldania.

Emellett:

A Pp. 370. § szerint a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.

Lehetőség még: a Vht. 157. § (1) bekezdése arra, hogy a végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.

Az adósnak a sikeres árveréstől számított 30. napig, jogorvoslat előterjesztés esetén az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig köteles az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni és biztosítani, hogy az árverési vevőnek a végrehajtó átadja az ingatlant.

Ez a feltétel csak akkor teljesülhet, ha az árverési vevő teljesítette kötelességeit az árverési szabályzatnak megfelelően. Ellenkező esetben az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól.

A moratórium a végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szerint a téli hideg időszakra való tekintettel minden év november 15-től a következő év április 30-ig tart, mely azonban nem abszolút - tehát nem minden lakáshasználót véd meg a kilakoltatásokkal szemben. A Vht. 182/A §-a alapján nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.

A törvény értelmében a kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget a jogosulttal szemben, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

A kezesi biztosíték személyi és vagyoni jellegű biztosíték is egyben. A kezes, mint örökhagyó vagyonában a kezesi helytállási kötelezettség kötelmi tartozásként szerepel, ezért halála esetén a jogutódlást ebben a vonatkozásban nem lehet kizárni. A kezesi tartozás megváltozott kötelmi formában és tartalommal száll át a kezes örököseire.  Ez azt jelenti, hogy a kötelezett nem teljesítése esetén a kezes örökösei cum viribus, illetve pro viribus felelősséggel tartoznak helytállni.

Amennyiben az új ingatlan vásárlásánál szintén az én segítségemet szeretnék igénybe venni, kérem jelentkezzenek az elérhetőségimen. Köszönettel

Tisztelt Érdeklődő!

Megoldható a vétel, de ehhez személyes megbeszélésre van szükség.

A 2003. évi LXXXIX. törvény (Környezetterhelési Díjról) 11. §-a szerint: (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.

(2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.

(3) A (2) bekezdés szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.

12. § (1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

(2) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

(3) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1 200 Ft/m3.

(4) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.

14. § A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

A helyi rendelet szabályozza a kérdést, javaslom szerezzen be igazolást, hogy műszakilag nem megoldható a gerincvezetékre csatlakozás illetve a folyékony hulladék elszállításának igazolt költségét kérje figyelembe venni a mérték megállapításánál. Egyébként önbevallás útján az egységárak figyelembe vételével aszbaja ki az illetékes önkormányzat a telejterhelési bírságot.

Ügyvéd az első lépés. ha gondolják, keressenek meg e-mailben vagy telefonon. Üdvözlettel:

Első kérdésére a vákaszom, hogy mindenkit személy szerint terheli a bérleti díj, így ha csak Ön fizette, a kifizetett összeg fele részére térítési igénye nyílt meg a volt férjével szemben. A vételár csökkentés nem lehetséges, hiszen Ön és volt férje közötti elszámolási vitáról van szó, melyhez a Magyar Államnak nincs köze, viszont egymás viszonylatában figyelembe vehetőek az Ön teljesítései. A részletfizetés kérdését illetőensemmiféle "biztosíték" nincs, ebben az esetben isÖnnek igazolnia kell tudni, hogy mikor és mennyit fizetett, majd ezt érvényesítheti majd a volt férjével szemben, szükség esetén peres úton. Az is igaz, hogy a visszavásárlási jog mindig a volt tulajdonosok személyéhez kötött (kivéve: a 2019. évi új szabályt amokor is a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnek a lehetőséggel)  tehát  Önt és a volt férjét együttesen illeti meg a visszavásárlási jog 1/2-ed - 1/2-ed arányban, majda mikor tehermentesen visszavásárolták az ingatlant, a közös tulajdon megszüntetése jöhet szóba. Üdvözlettel

Ha az örökhagyó nem hagyott végrendeletet, akkor az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv szabályai határozzák meg. Ezt hívjuk törvényes öröklésnek. Ha az elhunytnak vannak élő leszármazói, akkor a házastársat az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, amelyet özvegyi jognak is neveznek. A túlélő házastársat a hagyaték többi részéből egy gyermekrész illeti meg.

Ami a jelzálogjogi kérdését illeti, annak törléséhez szükséges a jogosult nyilatkozata a jelzálogjog törléséhez. HA már ki lett fizetve az adósság, akkor fel kell keresni a jogosultat és kérni, hogy adja ki az un.: "Törlési Engedély"-t, amit majd a földhivatalba be kell adni és 6.600,- Ft ihgazgatásszolgáltatási díjat be kell fizetni.

Hagyatéki eljárásra a közjegyzők illetékesek. Természetesen csak annyi tartozásról lehet szó, amely még nem lett kiegyenlítve, de igazolni kell a közjegyzőnél, hogy a teljesítés megtörtént vagy aktuálisan milyen arányban áll fenn a tartozás. Ehhez is a jogosult nyilatkozatát kell beszerezni.

Egyébként az örökösök csak a hagyaték erejéig felelnek az örökhagyó tartozásaiért, saját vagyonukkal nem. Üdvözlettel

Kedves H. János. Az Ön helyzetén nem fog semmi változás történni, egyébként a NET-el kötött bérleti szerződésben is benn van, hogy átadhatja a kezelői jogot a Magyar Állam az Önkormányzatoknak, de a bérlő státuszát nem érinti, a "Bérleti SZerződés" addig marad érvényben, amíg Ön a bérleti díjat szerződésszerűen fizeti illetve egyéb szerződésszegő magatartást nem tanúsít. Üdvözlettel

Tisztelt Kérdező!

Felhasználható Fundamenta és hitel is a vásárláshoz. Sajnos ugyanakkor, hogy csak azok élhetnek a visszavásárlási joggal, akiknek korábban a tulajdonukban volt az ingatlan, de megoldható az ügylet, de kérem a honlapomon feltüntetett e-mail címen vagy mobil számon érdeklődjék. Köszönettel:

Kedves Ágnes!

A fia örökli az Ön tartozásait és azok kielégítéséért felel, de csak a hagyaték erejéig. Amennyiben még az Ön életében szerződéssel a fia lemond a hagyatékról, akkor nem kell helytállnia a tartozásokért, bár nem is örökölhet a fia, viszont később - az Ön jó messze bekövetkező esetleges halála után - már nem lehet "lemondani" a hagyatékról, azt csak a közjegyzői hagyatékátadó eljárás keretében "visszautasíthatja" az örökös. Egyébként van elévülési idő, mely pénztartozás esetén 5 év és nem elégséges a hitelező "folyamatos" (5 év lejárta elött rendszeresen küldött) fizetési felszólító levelei, hanem az elévülési időn belül pert kell indítani Önnel szemben. Üdvözlettel

Tisztelt Kérdező!

Sajnos, a NET körébe tartozó ügyekben csak a jelzálogjoggal biztosított banki követelések kerülnek rendezésre, az egyéb tartozások ugyan a tulajdoni lapról törlésre kerülnek, de nem szűnnek meg, tehát azokat a jogosultak egyéb úton jogosultak behajtani. Üdvözlettel

2011. évi CLXX. törvény

a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról 

8. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg, ha

a) ^*  a hiteladós vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a Kormány rendeletében foglaltak szerint szociálisan rászorult személy,

b) ^*  a hiteladós, a zálogkötelezett vagy ezek közeli hozzátartozói bejelentett lakóhelye 2014. december 31-én és a kérelem benyújtásakor az állam számára megvételre felajánlott lakóingatlan,

c) ^* 

d) ^*  a hiteladósnak - vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek - más lakhatást biztosító használati joga nincs, illetve ha a hiteladósnak - vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek - más lakhatást biztosító használati joga van, abban az esetben az adott lakóingatlan már nem felelne meg a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek, amennyiben a hiteladós - vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett - és megvételre felajánlott lakóingatlanban lakó házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- vagy neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülője, vagy testvére is az adott ingatlanban lakna,

e) ^*  a lakóingatlanon pénzügyi intézmény javára bejegyzett olyan jelzálogjog áll fenn, amely 2013. december 31. előtt megkötött jelzáloghitel-szerződés alapján jött létre,

f) ^*  a jelzáloghitel-szerződés ingatlanfedezetét az államnak megvételre felajánlott lakóingatlanon kívül más lakóingatlan nem képezi,

g) ^*  a lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke Budapesten, a megyei jogú városokban és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 1/1. számú mellékletében felsorolt településeken (a továbbiakban: agglomeráció) a huszonötmillió forintot, egyéb településeken a húszmillió forintot nem haladta meg, és a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor jelzáloghitelszerződésben meghatározott hitel összege nem haladta meg a lakóingatlan jelzáloghitel kihelyezésekor megállapított forgalmi értékének a 90%-át, a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás esetében a 100%-át, de elérte a 25%-át,

h) ^*  a rangsorban legelőrébb álló pénzügyi intézmény megkötötte a Nemzeti Eszközkezelővel az 5. § (1) bekezdése szerinti keretszerződést,

i) ^*  a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező minden pénzügyi intézmény

ia) külön nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a lakóingatlan tulajdonjoga az államra átruházásra kerüljön, és elfogadja a 9. § alapján a Nemzeti Eszközkezelő által fizetendő vételár 20. § szerint rá eső hányadát, és

ib) lemond a jelzáloghitel-szerződésből eredő, a hiteladóssal szemben fennálló minden további követeléséről.

(2) ^*  Ha a lakóingatlant több jelzálogjog is terheli, az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek teljesülését azon jelzáloghitel-szerződés esetében kell vizsgálni, amely a legelőrébb álló ranghelyen lévő pénzügyi intézmény javára a bejegyzett jelzálogjogot alapította.

(3) ^*  A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerint felajánlott lakóingatlant - az (1) bekezdés szerinti feltételekkel - abban az esetben is megvásárolja, ha a szociális rászorultság feltételei a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója tekintetében és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel a zálogkötelezett tekintetében fennáll. Üdbvözlettel:

Kedves István!

A jelzálogjog az ingatlant terheli, tehát amennyiben a hitel nem kerül törlesztésre, akkor  végrehajtást az ingatlanra vezetik. Üdvözlettel:

Ha jól értem csak az 1/2-ed részt érintette a "tartási jog", ami felbontásra került, tehát törölték a tulajdoni lapról. k.k. Örökösök tehermetesen szereték meg az 1/2-ed részt. Eladásnál szükséges a gyámhatóság jóváhagyása, amely a kiskorúal érdekeit szemelőtt tartva jár el, tehát nincs akadálya az ingatlan értékesítésének, viszont értékbecslés alapján lehet a vételárat megállapítani és a k.k.-nak járó vételár-részt gyámi letéti számlára kell utalni (főszabályként).

Üdvözlettel

Tisztelt Kérdező!

Igen, a haszonélvezettel terhelt ingatlan is értékesíthető, de egyrészt nehézségbe ütközik másrészt a vételár is jelentősen alacsonyabb, mint ha tehermentesen értékesítenek tulajdonjogot. Természetesen  módvan arra is, hogy a haszonélvezueti jog is megszünteteésre kerüljön az adásvétel alkalmával, de ekkor a haszonélvezőt a vételárból arányos rész (jogszabály előírásai szerint) illeti meg. Sikeres újévet kívánok: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező!

A számvizsgáló bizottság működése kötelező. A társasházi törvény 25 lakás felett kötelezővé teszi a számvizsgáló bizottság felállítását. Azonban csak meghatározott emberek lehetnek számvizsgáló bizottsági tagok, ezért gyakran előfordul, hogy nincs olyak aki elvállalja a számvizsgáló bizottsági tagságot. Mivel legalább három főből áll a számvizsgáló bizottság (Link), ahogy a társasházi törvény mondja, egy elnökből és legalább két tagból áll, ezért legalább három főnek kell elvállalni. Előfordulhat, hogy egy két személy még elvállalná, de nincs meg legalább három, akkor nem lehet a számvizsgáló bizottságot felállítani. Más megoldás kell. Ugyanez a helyzet, ha három fő alá csökken a számvizsgáló bizottsági tagok száma. A társasházi törvény lehetőséget biztosít, hogy számvizsgáló bizottság helyett a társasház csupán egy évre egy személyt válasszon, aki ellátja a számvizsgáló bizottság feladatait. Ez megoldást jelent arra az esetre, ha legalább egy személy van aki megválasztható és elfogadja a felkérést. Fontos, hogy évente kell megválasztani, vagy újraválasztani. A társasházi törvény nem ad lehetőséget egy évnél hosszabb időre történő megválasztásra és nem hosszabbodik meg a megbízatása sem automatikusan. Ezt a lehetőséget a társasházi törvény lehetővé teszi, de csak akkor, ha erről a szervezeti- működési szabályzat rendelkezik. Abban az esetben, ha egyáltalán nincs olyan, aki elvállalja a számvizsgáló bizottsági megbízást, akkor lehetőség van a számvizsgáló bizottsági feladatok ellátására olyan külsős személy vagy gazdálkodó szervezet megválasztására amely a társasházi törvényben leírt képestéssel, végzettséggel, nyilvántartásba vétellel rendelkezik ( a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő személy vagy olyan gazdálkodó szervezet)  Üdvözlettel

Tisztelt Szűcs Úr!

Valóban érvényesíthető a levont tartozás. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Bálint Úr!

Esetleg járható az Ön által elképzelt megoldás, de ehhez mindenképpen szükséges jogi segítségnyújtás. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Kedves Barbara!

Ilyenről még nem hallottam, de ha leírták... akkor biztosan így van. Az biztos, hogy nem az ügyvéddel számol el a biztosító, hanem az ügyvédtől kapott számlát téríti, esetleg. Üdvözlettel

Kedves Katalin!

Elnézést a késői válaszért, de megkerestem a NET illetékesét a kérdésével kapcsolatban, melyre - sajnos - az alábbi válasz érkezett:

"A visszavásárlási jogról a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: Nettv.) alapján létrejött adásvételi Szerződés III./ fejezete, valamint az ÁSZF és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó szabályai rendelkeznek.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástv.) 23. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében megszűnik a lakásbérleti szerződés, ha az arra jogosult felmond.

Az adásvételi szerződéssel egyidejűleg létrejött lakásbérleti szerződés 55/b. pontja értelmében a bérleti jogviszony megszűnik, ha a szerződést az arra jogosult felmondja.

A visszavásárlási jog Ptk-ban szabályozott fogalma értelmében minden volt tulajdonos csak azt a tulajdoni illetőséget vásárolhatja vissza, amely korábban a tulajdonát képezte.

A Nettv. 10. § (1) bekezdése értelmében az Eszközkezelő az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a zálogkötelezettek javára enged visszavásárlási jogot, amelyet a zálogkötelezettek gyakorolhatnak a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hatodik hónap első napjától a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hetvenkettedik hónap utolsó napjáig, tehát a visszavásárlási jogot a Nettv. a zálogkötelezett(ek) személyéhez köti.

A Nettv. 10. § (3) bekezdése a Nettv. 10. § (1) bekezdésén túlmenően az Ingatlanra vonatkozó bérleti jog fennállásához is köti a visszavásárlási jog gyakorlásának lehetőségét: „Az (1) bekezdés szerinti visszavásárlási jog megszűnik, ha a lakóingatlanra vonatkozó bérleti jog megszűnik.”

Az ingatlan-nyilvántartásba a Nettv. alapján bejegyzett visszavásárlási jog tehát a jelenlegi jogszabályi rendelkezések alapján mind személyhez, mind a bérleti jogviszony fennállásához kötött, nem ruházható át (a bérlőtársra sem), az megszűnik a lakásbérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg. A fentiek értelmében, amennyiben az egyik bérlő felmondta a lakásbérleti szerződést, az ő lakásbérleti joga megszűnt, melynek jogkövetkezménye, hogy az őt megillető visszavásárlási jog is megszűnt. A jelen jogszabályi körülmények között így a volt bérlő helyett más személy nem élhet az ő javára engedett visszavásárlási joggal. A bérlőtársi felmondásra, és ezáltal a volt bérlőt megillető visszavásárlási jog megszűnésére tekintettel az Ingatlannak a korábbi tulajdonosok összesen 1/1 arányú tulajdoni illetősége vonatkozásában a visszavásárlási jog gyakorlása tehát nem lehetséges.

Tájékoztatom továbbá, hogy az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásra vonatkozó szabályozás azt sem teszi lehetővé, hogy a másik bérlőnek a korábban a tulajdonát képező tulajdoni illetőség vonatkozásában gyakorolja visszavásárlási jogát, ugyanis ebben az esetben osztatlan közös tulajdonba kerülne a Magyar Állammal, amelyre szintén nincs lehetőség."

indebből következik, hogy helytálló felvilágosítást kapott. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Kedves Mónika!

Az OTP-hez be kell mennie és hivatalosan bejelenteni, hogy az ingatlant megvásárolta az Eszközkezelő. Álláspontom szerint a már levont összegek visszakövetelésére nincs mód, de a végrehajtónak is jelezni kell az eladást. Üdvözlettel

Tisztelt Kérdező!

A társasházi törvény egyértelműen fogalmaz. Azt mondja, hogy a társasház számvizsgáló bizottság tagjait csak a tulajdonosok közül lehet választani kivéve ha a feladatok ellátása tulajdonostárs hiánya miatt nem biztosítható, e feladatok ellátásával - a szervezeti-működési szabályzat erről szóló rendelkezése esetén - a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő (a továbbiakban: regisztrált) személy vagy olyan gazdálkodó szervezet is megbízható, amelynek van ilyen tagja vagy alkalmazottja.

Kizáró okok:

a) aki büntetett előéletű,

b) aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,

d) üzletszerűen végzett társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenység esetén az, aki nem rendelkezik az e törvényben meghatározott szakképesítéssel és nem tesz eleget az e törvény szerinti nyilvántartásba vételre vonatkozó bejelentési kötelezettségének.

Üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!

Végrehajtás csak végrehajtható okirat alapján lehetség, tehát valami féle "hatósági döntés" biztos volt a gyermektartás összegéről, amt Ön nem teljesített. Végrehajtás az Ön tulajdoni hányadát illeti, tehát akár árverés útján is lehetséges a követelés érvényesítése, mely esetben - akár - a volt neje is élhet a végrehajtás során licittel és megszerezheti az Ön 50 %-os tulajdoni hányadát. Másik kérdésre azt tudom mondani, hogy a neje a saját 50 %-át értékesítheti, de Önt elővásárlási jog illeti meg. A gyermektartásdíj kérdésében igen jól tájékozott, tehát minde Ön által idézett rendelkezés a mai nap is hatályos, mind a nagykorú gyermek tartási kötelezettségét, mind az Ön"mentesülési" rendelkezései mind a fizetési kötelezettség feltételei és időtartám illetően. Üdvözlettel:

Kedves Barbi!

Az Ön általis idézett rendelkezés egyértelmű, vagyis az örökös csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőnek. Az örökös teljes vagyonával csak a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért felel. Üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!

Annak az ügyvéd Kollégának van igaza, melyik óvja Önt ettől az ügylettől. Az ingatlanossal kapcsolatban van mód és lehetőség jelzésre a Ingatlanforgalmazók Kamarájánál (MAISZ). Sajánlom, hogy nem tudok segíteni. Üdvözlettel:

Kedves Annamária!

A tulajdoni lap a döntő, ha azon az ingatlan lakásként van feltüntetve az ingatlan, akkor nem kell semmit sem tennie, léphet a hasznosítás irányába. Ugyanakkor felhívnám a társasház életét szabályozó dokumentumok alapos áttanulmányozására, hogy van-e mód és lehetőség "üzletszerű" hasznosításra, vagy egyéb kikötés nem szerepel-e az Alapító Okiratban vagy Házirendben. Üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!

Sajnos ha tartozik, akkor azt vissza kell fizetnie. Ebben az esetben sok "okosságot" nem tudok Önnek mondani, legfeljebb próbáljon meg részletfizetést kérni és megegyezni a hitelezővel és kérjék az eljárás szünetelését. Üdvözlettel

Tisztelt Kérdező!

A leírtak alapján egyértelmű választ nem tudok adni, ehhez az iratanyagot is ismernem kellene. Amennyiben gondolja, keressen meg telefonon és az irodámban átbeszélhetjük az esetet. Üdvözlettel

Tisztelt Kérdező!

Sajnos a leírtak alapján nem látok esélyt az ingatlana ogszerű "megmentésére", bár mód és lehetőség van arra, hogy a végrehajtóval egyeztessenek, hogy árverésen kívüli értékesítés irányába lépjen és akkor bárki, jogosult lehet a vásárlásra. Üdvözlettel

Tisztelt Kérdező!

A felvázolt bonyolult jogi helyzetben álláspontom szerint a megkérdezett jogi képviselő helyes irányba próbálta meg Önöket terelni. Az örökösök csak a hagyaték mértékéig állnak helyt a tartozásokért, saját vagyonuk ebbe nem vonható be. A kezességkicsit torzítja a képet, mert azáltal, hogy a Bank nem jut hozá a pénzéhez, vagyis elmarad az adósi teljesítés a tartozást a kezestől behajthatja, bár erre külön teljesítési felszólítást kell küldenie. Üdvözlettel

A NET ügyekben az Állam által megvásárolt ingatlanban csak a jogszerű együttlakók élhetnek életvitelszerűen. Minden vállalkozást, melynek székhelye az adott ingatlanba van regisztrálva, be kell jelenteni ésaz Eszkökezelő tulajdonosi hozzájárulását kell kérni a székhely működéséhez. nem tudom milyen formában működik a vállalkozás és milyen tevékenységet végez, de a Mama "beléptetése" előtt mindenképpen tudakolják meg, hogy megadja-e a hozzájárulást a Eszkökezelő az Állam, mint tulajdonos nevében. A 2. variációt nem javaslom, mert az Eszközkezelőszúrópróbaszerűen évente ellenőrzi a használati viszonyokat és ha annak megsértését állapítja meg, az a bérleti szerződés felmondását jelentheti. A 3. variáció esetében is hasonló hozzájárulás kell az Eszközkezelőtől. Üdvözlettel

Kedves Kata!

A kérdését nem igazán értem, mert az illetéket nem az élettársi viszonya alapján fizette, hanem - ha jól értem - ingatlan vásárlás utáni vagyonszerzési illetékként. Nos, ha ez így van, akkor az élettársi viszony megszünése még nem jelenti, hogy az ingatlan tulajdonjogát "elveszti". A tulajdonviszonyokat lehet rendezni az élettársi viszony megszűnését követően, de ez nem alapozza meg a korábbi szerzéshez kötődő illetékfozetési kötlezettséget. üdvözlettel

Kedves Eszter!

Javaslom, hogy ez egyezségbe foglalják bele, hogy amennyiben nem teljesíti a kötelezett akkor az egyezség keletkezésére visszamenő hatállyal érvényét veszti és felélednek az Ön jogai minden, addig is követelt, de az egyezség miatt "elengedett"' követelsé tekintetében és a pert ne egyezséggel zárják le, hanem kérjenek szünetelést - 6 hónap elteltével szünik meg ilyenkor a per - addig meg ha nem teljesítenek az Ön részére, egyszerűen kérnie kell a szünetelőben lévő per folytatását és akkor az eredeti peres követeléséről kell a bíróságnak döntenie. Üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!

Szakvélemény birtokában a közös képviselő köteles napirendre tűzni a kérdést és amennyiben a többi lakótárs - a szekvélemény ellenére - sem lesz hajlandó részt vállalni a közös költségek arányos viselésében, akkor jogilag Ön is jogosult elvégeztetni a munkát és a többi tulajdonostárs irányában, mint "hitelező" léphet fel és akár per útján is módja lesz az Ön által viselt költségeket érvényesíteni, melynek majdani behajtása okozhat kisebb problémát. Javaslom, hogy egyeztessenek a lakók, mert ha bármi káresemény fog a rossz homlokzat lehulló darabjai éáltal keletkezni (pl.: gépjármű, de lehet maradandó egészségkárosodás is) azt a tulajdonosoknak kötelezően viselniük kell. Üdvöözlettel

Kedves Erzsébet!

Álláspontom szerint nem helytálló a közös képviselő nyilatkozata, miután ha szabályszerű meghatalmazással rendelkezik a tulajdonosól, melyben a közgyűlésen helyette eljárjon és nevében szavazzon a napirendi kérdésekben, akkor ezzel feljogosítja Önt, hogy mint a távollévő tulajdonos érdekében járjon el. A meghatalmazás alapján a közgyűlésen szavazati joggal fog bírni illetve a jegyzőkönyv hitelesítője az lehet, aki részt vett a közgyűlésen és szvazati joggal bír, tehát e tekintetben Önt megválaszthatja a közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítőnek. Üdvözlettel:

Kedves Zoltán!

Igazából nem értem, mit szeretne megtudni, egyszer azt mondja, hogy az egész ingatlanra kötöttek előszerződést - de a tulajtárs semmit nem írt alá - így számomra értelmezhetetlen az eset, ha szóban mondta csak, hogy "eladná", az nem jelent semmiféle kötelező erőt, tehát az egész előszerződés - ha meghatalmazás nélkül járt el a tulajdonostárs nevében - érvénytelen az előszerződés és Ön bukja a foglalót. Ha Ön csak a tulajdoni hányadára kötött előszerződést, akkor érvényes lehet az előszerződés és ha a leendő vevő még sem akarja az 1/2-ed részt megvenni, akkor részéről áll elő a szerződésszegés és akkor visszajár a dupla foglaló összeg. Bár általában ki szokták kötni az előszerződésben azt is, hogyha valamelyik tulajdonostárs hibájából meghiúsul egy ügylet, az kihat a többi szerződő félre is, mert nem valószínű, hogy a vevő akár Önnel, akár a tulajdonostársával osztatlan közös tulajdont szeretne szerezni. Javaslom forduljon ügyvédhez és vigye el neki a papírokat és akkor többet fog látni a Kollégám és a konkrét tényállás ismeretében fog tudni tanácsot adni. Üdvözlettel:

Kedves Zoltán!

Minden tulajdonos szabadon rendlkezik a tulajdoni hányadával, tehát amennyibencsak Ön értékesíti az tulajdoni hányadát úgy érvényes lehet z előszerződés is. Felhívom azpnban a figyelmét, hogy a tulajdonostársát elővásárlási jog illeti meg, tehát a vételi ajánatot teljes terjedelemben közölni kell a tulajdonostárssal aki - változatlan feltételk mellett - élhet elővásárlási jogával és akkor Ö lesz jogosult megolni az Ön tulajdoni hányadát. Üdvözlettel

Tisztelt Kérdező!

Az illetéktörvény lehetővé teszi a vételt megelőző 1 évben eladott lakás vételárának figyelembe vételét az új lakás vásárlásánál. Ha 30 millióért vesznek újat és a szerzéstől számított 1 éven belül 20 millióért eladtak egy lakóingatlant, akkor csak a 10 millió után kell a vagyaonszerzési illetéket megfizetni.

HA anyuka 5 %-ot szerez, akkor neki ezen 5 %-nyi érték után kell a 4 %-os illetéket megfizetni, Önnek - értelemszerűen - a 95 %-nyi résznek megfelelő vételáarból le kell vonni az 5 %-i vételárat továbbá az eladott lakás eladási árát és azután fog illetékfizetési kötelezettsége keletkezni.

Ha 00 %-ban szerez tulajdont - anyuka haszonélvezeti jogával terhelten - akkor a vagy a 100 % vételár alapján számítják ki az illetéket - ha ingyenesen alapították a haszonélvezeti jogot -, vagy a jogszabály megmondja, hogy egy haszonélvezeti jognak (mint vagyonértékű jog) hogyan kell kiszámítani az értékét és akkor az új lakás vételárából ezt levonva, Önnek a kapott összeg míg a mamának a meghatározott haszonélvezeti jog érték alapján kellene fizetnia 4 %-os vagyonszerzési illetéket.

(megjegyzem mindegy melyik megoldást választák ez utóbbi esetben, mert a végeredmény egyenlő lesz)

Innentől kezdve Önökön áll a döntés lehetősége, melyik "varinánst" választják.

Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező!

Kicsit "bonyolultan" írta le az ügyet, de általánosságban azt mondhatom, hogy a NET csak a telekkönyvbe bejegyzett tulajdonosokkal köti meg az adásvételi szerződést majd a bérleti szerződést. Csak a "volt" tulajdonosok gyakorolhatják 72 hónapon keresztül a visszavásárlási jogukat. Ha a nevükre kerül az ingatlan bármit csinálhatnak vele, adásvétellel vagy gyareknek ajándékozással átruházhatják a már ismét bejegyzett tulajdoni hányadukat, de csak Ők, bár a gyermeknek történő ajándékozás illetékmentes. Remélem érthetően sikerült válaszolnom. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező!

Mindkét "elondolás" megvalósítható, bár az első elképzelés esetében csak egy szerződés köültségeit kell viselni a második esetében - ahogy Ön is írja - két szerződést kell készíttetni. Vagyonszerzési illetéket (4%) mindenképpen fizetni kell, az egyéb költségek egyedi megállapodások kérdése. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező!

Kérdés, hogy osztatlan közös tulajdonban vannak-e a lakások vagy önálló telekkönyvi bejegyzéssel bírnak. Ha utóbbi, akkor nem értem a vevői "bátortalanságát", ha viszont osztatlanban vannak, akkor használati megállapodással mód és lehetőság van a tényleges birtoklási viszonyok szabályozására, bár ekkor a NET Zrt által képviselt Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg, melynek gyakorlásáról meg kell nyilatkoztatni a NET-et.

Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező!

A fogyasztóvédelemről szóló  1997. év CLV. törvény 18. § (1) bekezdése kimondja, hogy "A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban." tehát a BKIK mellett működő Békéltető testülethez fordulhat panaszával, mely eljárás illetékmentes. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező!

Ami az első kérdését illeti - az eléggé hiányos tájkékoztatás alapján - úgy gondolom, hogy közös tulajdonban van jelenleg az ingatlan. Ennek "megszüntetése" lenne a kedvező eljárás, mely során valamelyik tulajdonostárs - dédunoka, mint benne lakó - megvásárloná az Ön(ök) tulajdoni hányadát. Ha ezt a bentlakó vagy bármelyikük nem tudja vállalni, akkor lehetőség van az ingatlan közös értékesítésére. ha ez sem elfogadható valamelyikük számára, akkor perben lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését, mely során a bíróság - értékbecslést követően - árverés útján rendeli értékesíteni az ingatlant.

Emellett Önt/Önöket, mint tulajdonostársakat a bentlakó tulajdonostárs tulajdoni hányada szerinti lakáshasználaton felülhasznált vagy hasznosított (pl.  bérlet) arányos része megilleti, melyet kérni kell a tulajdtárstól illetve a bérlővel szemben kell fellépni bérleti díj iránti igénnyel.

A második kérdését illetően természetesen a bérjegyzéket ne írja alá, ha nem annyit kap, mint ami az elszámoláson szerepel vagy tegyen megjegyzést erre. Egyébként szintén per útján mód és lehetőség van az "elmaradt" munkabér érvényesítésére.

Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Uram!

Az Ön kérédére a 2013. évi V. törvény egyértelmű választ ad,mikor kimondja, hogy:

Hatósági határozattal, vagy hatósági árveréssel való szerzés esetén a szerző akkor minősül jóhiszeműnek, ha harmadik személynek a dolgon fennálló tulajdonjogáról, vagy a dolgot terhelő jogáról nem tudott, vagy nem is kellett tudnia.

Az adóssal szembeni követelések nem szűnnek meg, így a jogosultak követelése változatlanul fenn marad, csak nem az ingatlanból tudnak kielégítést keresni, hanem egyéb - a Vht.-ben meghatározott - út igénybevételével (pl.: munkabérből letiltás, ingó árverés, stb.).

Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Kedves Mónika!

A szülőknek a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog és a gyermek további nevelésének kérdését úgy kell rendezniük, hogy az a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését a lehető legjobban biztosítja. Ha a szülők a szülői felügyeleti jogok jövőbeni gyakorlásában nem tudnak megállapodni, a kérdésben a bíróság jogosult döntést hozni. A bíróság a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására azt a szülőt jogosítja fel, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosítottnak látja.

A Polgári Törvénykönyv 4:174. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos perek során is mindig a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. Ezen túlmenően a bíróságnak - a döntését megelőzően - a lehetséges össze körülményt gondosan meg kell vizsgálnia (például a szülők az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alapján alkalmasak-e a gyermeknevelésre, a gyermekhez való ragaszkodásuk őszinte-e, a gyermek milyen érzéseket táplál a szülők iránt, hozzájuk mennyire kötődik, az egyes szülők által biztosítható iskoláztatási lehetőségek milyenek, a szülők anyagi és lakáshelyzete hogyan alakul, stb.). Erről a Legfelsőbb Bíróságnak a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról szóló 17. számú Irányelve ad iránymutatást. A gyermek például nem helyezhető el annál a szülőnél, aki az önálló nevelésére nem képes, és a gyermeket valójában a nagyszülők gondoznák. A döntésben segítséget jelenthet a bíróság számára a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, esetenként pedig akár az igazságügyi pszichológus szakértői vélemény is. Csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztani.

Az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek biztosítani kell, hogy e véleményét a gyermekelhelyezés során kifejthesse. Meghallgatás közvetlenül vagy szakértő útján történhet, a 14. életévét betöltött gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó döntést a bíróság csak a gyermek beleegyezésével hozhatja meg kivéve, ha a gyermek döntése a fejlődését veszélyezteti.

A gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog gyakorlásának újrarendezését abban az esetben lehet kérni a bíróságtól, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők egyezsége alapult, vagy amelyre a bíróság a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak, és emiatt az újrarendezés a gyermek érdekében áll.

Remélem minden kérdére sikerült válaszolnom. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező!

Először is rásban be kell jelenteni a visszavásárlási jog gyakorlását a NET Zrt-nél, majd - ha a visszavásárlásnak semmi szerződési akadálya nincs (pl.: lakbér-, vagy egyéb tartozás) - akkor a NET Zrt megállapítja a visszavásárlási árat és ezzel lehet ügyvédet keresni, aki elkészíti a szükséges szerződéseket.

Ami az osztatlan tulajdonú ingatlant illeti javaslom a társasházzá nyilvánítást. Ehhez alaptó okiratot kell készíttetni majd az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

A költségeket illetően az eljáró ügyvéddel kell tárgyalni.

Remélem sikerült asznos tanáccsal ellátni. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező!

Nincs semmi akadálya, ha le akarna mondani a bérleti jogosultságáról, melyhez a NET-el kell felvennie a kapcsolatot. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Uram!

A leírtakból nem tudom megállapítani, mi lehetett az oka az elutasításának, de javaslom, hogy ne adja fel. Amennyiben az alábbi feltételeknek megfelel, ismételten indítsa el az eljárást. Persze kérdés lehet, hogy mit jelent, hogy "a Raiffeisen Bank nem bocsátotta rendelkezésükre a jogügylet lebonyolításához szükséges dokumentumokat." (?) ezután is érdemes lenne a Banknál utána járni, rákérdezni mit, mikor és hogyan küldtek el, esetleg milyen feladási bizonylattal (akkor a Postánál kell ez alapján utána érdeklődni) és ha valaki vagy valameny szervezet "hibázott", akkor új eljárást is lehet kérni a NET-től.

Milyen feltételek vonatkoznak az ingatlanra és a jelzáloghitelre?

• az ingatlan forgalmi értéke a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor nem haladta meg Budapesten, a megyei jogú városokban, és Budapest agglomerációjában a 25 millió forintot, egyéb településeken a 20 millió forintot;

• a hitelszerződés megkötésekor a banktól kapott kölcsön összege az ingatlan forgalmi értékének a 25 és 90 százaléka közé esett, állami készfizető kezességvállalással nyújtott hiteleknél elérhette a 100 százalékot;

• 2015.január 1-én a hiteladós a lakáshitel-tartozását legalább 180 napja nem törleszti;

• a késedelmes tartozás a mindenkori minimálbér kétszeresét eléri;

• a hitelszerződést 2013. december 31. előtt kötötték;

• a lakóingatlan az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként, lakásként vagy tanyaként szerepel; beleértve az osztatlan közös tulajdonban álló, de önállóan is forgalomképes ingatlant is;

• a jelzáloghitel mögött fedezetként csak a megvásárlásra felajánlott ingatlan szerepel.

  Melyek a szociális rászorultsági, valamint a lakáshasználatra vonatkozó feltételek:

• A hiteladós/ zálogkötelezett, vagy ezek közeli hozzátartozója bejelentett lakóhelye 2014. december 31-én és a kérelem benyújtásakor a hitel fedezetéül szolgáló, megvételre felajánlott lakóingatlan,

• A hiteladósnak/ zálogkötelezettnek a felajánlott ingatlanon kívül nincs más ingatlanon használati joga.

  Az alábbi feltételek legalább egyikét kell igazolni.

  A hiteladós/ zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója (hozzátartozónak minősül a házastárs, az élettárs, a szülő, a gyermek, örökbefogadott-, mostoha-, nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha-, és nevelőszülő):

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján ápolási díjban, vagy időskorúak járadékában részesül;

  vagy

• nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül;

  vagy

• saját jogú nyugellátásban, özvegyi nyugdíjban – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat -, szülői nyugdíjban, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül;

  vagy

• a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított gyermeknevelési támogatásban részesül;

  vagy

• családi pótlékra jogosult és emellett

  • lakásfenntartási támogatásban részesül, vagy

  • lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatásban részesül, vagy

  • aktív korúak ellátására jogosult, vagy

  • közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy

  • a háztartásban nevelt gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

    vagy

• a hiteladós, vagy a zálogkötelezett (aki a felajánlott ingatlanban lakik) háztartásának az egy fogyasztási egységre jutó, az igény benyújtását megelőző hónapra vonatkozó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át. (71.250,- Ft)

Először a RAIFFEISEN BANK-nál kell előterjeszteni a kérelmét, majd ha a Bank a feltételek átvizsgálása után úgy dönt, hogy elfogadja a NET által - a jogszabály alapján felajánlható (a hitelszerződés megkötésekori ár 47 %-át kitevő) vételárat akkor kerül az ügy a NET-hez és akkor valóban csak idő kérdése, hogy az adásvételi- és a bérleti szerződést megkössék.

Ehhez sok sikert és kitartást kívánok: Dr. Donajó Péter

Kedves Kinga!

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 14. § (1) kimonjdA, hogy: "A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen - de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen - az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg." továbbá a törvény 15. §-a előírja, hogy "A közösség - a 14. §-ban meghatározottak szerint - a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. A szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni."A hivatkozott törvény 16. §-a szerint: "A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével." és a 17. § (1) (a) pontja szerint "A szervezeti-működési szabályzat meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület rendeltetésének megfelelően".

Ugyanakkor a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:79. § (1) szerint: "Ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadásnak a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; a bíróság a végrehajtást szükség esetén felfüggesztheti." míg a (3) bekezdés előírja, hogy "Határozat hiányában a birtoklást, a használatot vagy a hasznosítás módját a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére a tulajdoni hányadoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő jogi érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozhatja."

Tehát körültekintően kell eljárniuk és egymás érdekeit nem sértve, lehetőség szerint - közös megegyezés útján javaslom a felmerült vitás kérdéseket rendezni. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Kedves Judit!

Az árverési ingatlanok esetében nehezen tudom elképzelni, hogy nem megfelelő információkat kaptak az ingatlan állapotáról, amit egyébként az árverési vételárnak is tükröznie kellene. Amennyiben valóban megtévesztő volt az árverési hírdetmény, akkor javaslom, hogy keressék fel az árverést bonyolító végrehajtót és tegyék meg kifogásaikat illetve jelzéssel élhetnek a Végrehajtói Kamaránál is. Üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!

Alapvetően mindenki csak a saját tulajdoni hányadával rendelkezhet, tehát  a felesége nem tudja eladni az ingatlant a "feje fölül", csak a saját 2/3 részét értékesítheti (kérdés, hogy bárkinek érdekében állna 2/3 tulajdoni hányad megvásárlása). Emellett Önnek, mint tulajdonostársnak elővásárlási joga is fennáll, tehát amennyiben a Felesége értékesítené az Ő 2/3-ed részét, akkor a szerződésben rögzítettekkel azonos feltételek mellett Ön elsőbbséget élvez, vagyis magához válthatná az egész ingatlanrészt. Az ingatlanba senkit sem köteles beengedni, és a "kivásárlás" elfogadására sem kötelezhető. Felvetésére válaszul annyit tudok elmondani, hogy a kiskorú tulajdonszerzése esetén az ingatlannal való bármilyen további értékesítési szándék megnehezül, tekintettel arra, hogy a kiskorú vagyonát érintő ügyletekhez a gyámhatóság jóváhagyása kell. Amennyiben további segítségre lenne szüksége keressen fel irodámban.

Tisztelettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező!

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a következőképpen rendelkezik: Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja, a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a kormányhivatal intézkedik.

A kormányhivatal, valamint a Kincstár hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárást nem folytathat le, kivéve a részletfizetés engedélyezését. A lakáscélú állami támogatás és az ahhoz járuló kamat és költség részletekben történő visszafizetése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a támogatás azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhelést jelent.

Javaslom azért, hogy egyeztessen az Államkincstárral.

Kedves Kérdező!

A kérdéseire az alábbi tájkoztatást tudom adni: 1. Vagyonmegosztási perben az illeték alapját ilyenkor csak a ráépített szint képezi. 2. A bankot ez esetben be kell vonni a perbe. 3. Az  Ön által befizetett hiteltörlesztések összegének felét a volt férjemtől a vagyonmegosztási perben követelheti.  4. Nem számít a perben a hitelek esetében, hogy a szabadfelhasználású hitel jelentős részéből a volt férjem házasság előtt vásárolt gépkocsiját fizették ki. Tisztelettel: 

Tisztelt Kérdező!

Elsősorban rögzíteném, hogy a Polgári Törvénykönyv értelmében a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. A kérdéséből nem derül ki, de javasolnám mindenképp, hogy a kisfiú édesapjától követelje a gyermektartást. A különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti a gyermektartást (ezt nevezzük gyermektartásdíjnak), ugyanakkor a szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja. A Polgári Törvénykönyv alapján tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!

Mindaddig, amíg az osztatlan tulajdonközösség nincs megszüntetve, addig a bennmaradó, és egyébként az egész ingatlant kizárólagosan használó házastárs (tulajdonostárs) többlethasználati díjat köteles fizetni a kiköltözött házastársnak (tulajdonostársnak) a tulajdoni hányadát meghaladó használatért cserébe.  Ez a jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a bennlakó házastársnak a kizárólagos - illetve a tulajdoni hányadát meghaladó - használata ellenszolgáltatás nélkül ne maradjon.

Tisztelt Kérdező!

A törvény a kölcsönszerződés megkötéséhez nem kíván írásbeli alakot, így a szóbeli szerződés is érvényes, csak a bizonyítás lényegesen nehezebb a szerződéses feltételek tekintetében, elsősorban az összegszerűség tekintetében. Önök között tehát a szerződés érvényesen létrejött, így a tartozás jogszerűen fennáll, így abszolút lehetősége van jogi útra terelni a dolgot, akár fizetési meghagyás kibocsátását kérni. A Facebook üzenet ma már bizonyítékként egyértelműen elfogadott és felhasználható, ha azt közjegyző előtt hitelesítik, így javaslom, hogy semmiképp se törölje ki az üzenetet. Amennyiben további kérdése lenne, forduljon hozzám bizalommal! Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező!

Minden egyes önkormányzat maga szabályozza a működésének részletszabályait, így a konkrét helyiség megjelölése nélkül csak általánosságban tudok választ adni. Az önkormányzatok és a lakosság közötti kapcsolattartás elsősorban a hirdetőtáblán és a honlapon történik, bizonyos szolgáltatások esetén pedig esetleg postaládába való bedobással történő tájékoztatással. Azt tudnám javasolni, hogy a szomszédsággal időközönként vegye fel a kapcsolatot, hogy értesüljön a falut érintő kérdésekről, gyűlések időpontjairól, illetőleg ha teheti, figyelje a hirdetőtáblát és a honlapot továbbra is. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező!

A konkrét ügy ismerete nélkül általában azt tudom ondani, hogy a közös költség tartozásért az ingatlan mindenkori tulajdonosa felel, tehát ebből a szempontból jogszerűnek tűnik a közös képviselő eljárása, bár a melegvíz korlátozás nem feltétlenül jogszerű "kikényszertési eszköz", tehát ebből a szempontból a kollégámnak is lehet igaza. A megoldás ilyen esetben az, hogy Önnek rendeznie kell aközös költség tartozást, majd - miután a vevő általában a birtok-átruházás napjától köteles viselni az ingatlannal járó terheket - a volt eladdó tulajdonossal szemben léphet fel peres eljárás keretében, az Őt terhelő tartozások megfizetése iránt. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező!

Legelőször vegyék fel a kapcsolatot az eljáró végrehajtóval és jelezzék, hogy megindult az ingatlan állam általi megvásárlása és ezzel egyidejűleg keressék fel a Nemzeti Ezsközkezelőt is. Meg fogják tenni a szükséges intézkedéseket. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező!

Szakvéleményt kell készíttetni majd annak tartalma alapján lehet kártérítési pert indítani a kivitelezővel szemben. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Kedves Aggódó Nagymama!

Egy házassági bontóperben, vagyonmegosztási eljárásban de legfőképpen a gyermekkel kapcsolatos szülői felügyelt kérdésében felelőtlenség volna részemről bármiféle - konkrét helyzet ismerete nélküli - válaszadás ezért azt tanácsolom, hogy mindenképpen keressenek fel ezekre a jogvitára specializálódott kollégát. Remélem sikerül megtalálniuk a megfelelő szakértelemmel bíró ügyvédet. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Kedves Zsolt!

Sajnálatos, de nem egyedi a probléma, azt javaslom, hogy a hitelt folyósító bankhoz forduljon a válóperes ítélettel és az említett "megálapodás"-al és kérje, hogy engedjék ki a hitelből. Természetesen a Bank mérlegelési döntése lesza következő lépés, de mindenképpen első lépésnek ezt javaslom. Emellett természetesen Bírósághoz is fordulhat az Ön által teljesített kifizetések "visszatérítése" iránt, melyhez szintén a hivatkozott "Megállapodás"-t tudom bizonyítéknak elképzelni. Sok sikert kívánok a további ügyintézéshez. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Érdeklődő!

Mindenképpen szükséges a NET felkeresése, mert az ÁSZF kitér a bérleti jogviszony megszűnésének szabályaira. Amennyiben a feleség nem mond le a bérleti jogáról, akkor Péternek kell ezen elgondolkodnia, mert enélkül a bérlőtársi viszony nem szüntethető meg, még a NET-től igényelhető u.n. "Tartalék" ingatlanok esetében sem. Mód van arra, hogy a bérlő a bérlőtársi jogáról lemondjon - ha van "Tartalék" ingatlan és a fletételek szerint arra jogosultak - akkor elsődlegesen a NET mindkét jelenlegi bérlővel fogja megkötni az új bérleményre a szerződést, de ha bármelyik nem kíván bérlő lenni, akkor csak a le nem mondó bérlővel köttetik meg a bérleti szerződés, de aki lemond a bérleti jogáról, aaz más elhelyezésre nem tarthat igényt. A jövő mindenképpen a megegyezés lenne, melyhez sok sikrt kívánok. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Kérdező! Miután személyem is kijelőlt ügyvéd a NET program végrehajtásában, melynek keretében közreműködök a Magyar Állam képviseletében eljáró Nemzeti Eszközkezelő Zrt és a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó bajbajutottak közötti szerződések létrejöttében, az Ügyvédi Törvény ilyen esetekben nem teszi lehetővé bármelyik szerződő fél részére a vitás kérdések rendezésében való közreműködést, de miután Ön név nélkül tett fel a kérdését ezért csak általános jelleggel azt javaslom, hogy figyelmesen olvassa el az Önnel kötött "Lakásbérleti Szerződés" IX. fejezétben rögzítetteket, melynek 39. pontjában választ talál a feltett kérdésére. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Szabó Gábor Úr!

A leírt tényállásból nem áll módomban megítélni a Kolléga munkáját de amennyiben a MÜBSE írásban közölte Önnel az álláspontját, az a jövőbeni igazságkeresésénél mindenképpen figyelembe veendő. Természetesen létezik ügyvédi felelősség, melynek szabályait a MÜBSE honlapjáról letölthető szabályzatban megtalálhatja. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Érdeklődő!

Ezek szerint részt vettek az un.: "NET program"-ban és a Magyar Állam megvásárolta a lakásukat és ezzel egyúttal a "Lakásbérleti Szerződés" is megkötésre került. Ennek megfelelően felhívnám a figyelmét a szerződés alábbi pontjaira, mely tartalmazza a választ is a kérdésére:

1. "A Bérlő a szerződést a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére mondhatja fel. Ha a felmondás nem ezen határidő betartásával történik, a jogviszonyt a felmondás közlését követő második hónap végére felmondottnak kell tekinteni. Bérlő tudomásul veszi, hogy a X.65. pontban, valamint a X.68. pontban meghatározott felmondási idő elteltével az Ingatlant haladéktalanul köteles elhagyni, azt kiürített és rendeltetésszerű használatra alkalmas, az Ingatlan bérbeadását megelőzően készített állapotfelmérő jegyzőkönyvben rögzített állapotnak megfelelő állapotban átadni Bérbeadó számára. Az Ingatlan szabályszerű visszavétele a helyszínen, ingatlan-visszaadási jegyzőkönyv felvételével történik a közüzemi mérőórák állásának egyidejű rögzítésével. Bérlő az ingatlan visszaadása és a közműórák átíratása során kötelesek Bérbeadóval, illetve a Bérbeadó képviseletében eljáró személlyel együttműködni, a visszaadás során rendelkezésére állni. Bérlő köteles továbbá a bérleti jogviszony megszűnése esetén a visszavásárlási jog törlésére irányuló nyilatkozatát a Bérbeadó által megállapított határidőn belül a Bérbeadó székhelyére eljuttatni." Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter
   

Tisztelt Varga Úr!

A megnyugtató válaszhoz mindenképpen látnom kellene az érintett inagatlan tulajdoni lapját. Lényeges kérdés volna, hogy bejegyzett végrehajtási jogról beszélünk vagy csak az Ön által említzett "széljegyzett"-ről. (A széljegyzés még nem elintézett kérelem) Tény, hogy az árverési vevő - néhány kivételtől eltekintve - az ingatlanra bejegyzett terhektől mentesen szerez tulajdonjogot. Emellett a hitelezőknek - az árverés után - további követelése is keletkezhetet melyet egyéb úton, - pl.: munkabérből történő levonás, ingóárverés stb. -  továbbra is érvényesítheti újabb végrehajtási eljárás keretében.

A társasháztól a közös költség tartozás "megosztásáról" igazolást beszerezni lehetséges a házassági bontó ítélet alapján, de miután az árverés után már nem tulajdonosai a lakásnak, ezen költségek viselése az árverés folytán tulajdonjogot szerző kötelessége.

Üdvözleettel: Dr. Donajó Péter

Kedves Bea!

Az Őn által vázolt esetben számtalan olyan kérdésről nem tett említést, melyek a válaszomban megfogalmazott iránymutatásokat nagymértékben befolyásolhatják. Ilyenek pl.: a ráépítésük jogszerűsége, a munkálatok kivitelezésének költségviselése, esetleges haszonélvezeti jogok fennállta, a kialakult helyzethez vezető út, lakcímbejelentés, stb, mely tények nélkül nem tudok konkrét tanácsot adni a "Mit tegyek?" kérdésére. Általánosságban rögzítem, hogy ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővít, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel közös tulajdon keletkezik. Amennyiben a ráépítés a felek közötti szerződésen, közös megállapodáson alapul, akkor a ráépítés természetesen jogszerű. Ilyen esetben a tulajdoni viszonyokat, építés költségeit, stb. a felek közötti szerződés rendezi. Utólag a tulajdoni hányad megállapítására az érintett felek közötti szerződés vagy megállapodás adhat alapot, ennek hiányában a bíróságoz kell fordulni a közös tulajdoni arányok magállapítása végett. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. Ezeket ingatlan értékbecslő igénybevételével tudják meghatározni.

A gyermekével való kapcsolattartás tekintetében furcsállom, hogy nem tud "bejutni a gyermekeihez" hiszen a gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. A gyermeket szüleitől csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon lehet elválasztani. A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.  A szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság - a gyermek érdekét mérlegelve - a szülők közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet rendezésére vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz. Ha a szülői felügyeletnek a szülők által történő gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. Ebben az esetben ezt a személyt gyámul kell kirendelni, és a szülő felügyeleti joga szünetel. A szülői felügyeleti jog csak az alábbi törvényben meghatározott esetek megállapítása esetén szünetelhet: ha

a) a szülő cselekvőképtelen;

b) a kiskorú szülő korlátozottan cselekvőképes, kivéve a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét;

c) a szülő cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott;

d) a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában;

e) a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult;

f) a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke örökbefogadásához járult hozzá;

g) a gyermeket a gyámhatóság átmeneti nevelésbe vette;

h) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el; vagy

i) a szülő a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.

A bíróság viszont  megszünteti a szülői felügyeletet, ha

a) a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti; vagy

b) a gyermeket más személynél helyezték el vagy átmeneti nevelésbe vették, és a szülő a gyermek elhelyezésére vagy az átmeneti nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat.

Ami a bontóper lefolyását illeti a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására - az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján - nincs kilátás. A bíróság a házasságot az elmondottak vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik, de erre is csak akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint - ez iránti igény esetén - a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta. Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

Indokolt a vagyonmegosztás kérdésében is közös megállapodást kötni, mely az ingatlanvagyon mellett az ingóvagyon elosztását és jelenti. A megálapodásnak értékarányosnak kell lennie, a házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

Ha nincs megállapodás a felek között akkor a vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását a bíróságtól.

Remélem sikerült egy kicsit megvilágítanom az Ön problémájának bonyolultságát, összetett voltát és javaslom, hogy a helyzet rendezésére mindenképpen vegyen igénybe jogvégzett személy közreműködését. Tisztelettel: Dr. Donajó Péter

Kedves Mariann!

Igen bonyolult és összetett kérdést tett fel, melyre nehéz röviden válaszolnom. Lényegét tekintve a társaságuk kezdeményezheti saját maga ellen a felszámolási eljárás megindítását az székhelyük szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál. Fel kívánom hívni a figyelmét a Ptk. 3:133. § (2kezdésére, mely kötelezővé teszi a társaságok számára az átalakulást vagy a jogutód nélküli megszűnés kezdeményezését ha az adott egymást követő két üzleti évben a kötelezően előírt jegyzett tőkét nem éri el. Ha a felszámolási eljárást Önök kérik, akkor a kérelem benyújtásához szükséges a legfőbb szerv (taggyűlés) hozzájárulása. Ön, mint vezető tiszségviselő felelőssége kkor állapíthható meg a szerződésen kívül okozott kárért felelősség szabályai szerint, ha a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezők érdekeit nem vette figyelembe, a társaság vagyona csökkent vagy a hitelezők követeléseinek teljes kielégítését meghiúsította.

Ami a tagok felelősségét illeti a társaság tartozásaiért, a Ptk. 3:2 § (1) bekezdése kimondja, hhogy a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, a tagok, alapítók a jogi személy tartozásaiért nem felelnek, kivéve ha ezen személyek a korlátolt felelősségükkel visszaéltek és emiatt nem kerülhetett sor a hitelezők kielégítésére.

Remélem sikerült útmutatást adnom a jövőben tervezett lépéseikhez, de javaslom jogi szakember igénybevételét az eljárás megindításához. Tisztelettel: Dr. Donajó Péter

Tisztelt Antal Krisztián!

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet kimondja, hogy „Ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás elidegenítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében 3, vásárlási szándék esetében 1 évig a tulajdonos - a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésének 30 napon belüli bejelentésének megtételét követő legfeljebb 60 napon belül benyújtott - kérelme alapján a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve felfüggeszti.

A felfüggesztés feltétele, hogy a támogatott személy az igénybevett támogatás összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizesse.

A felfüggesztés időtartama egy alkalommal legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, ha ezt a támogatott személy a jelzett határidők lejárta előtt legfeljebb 30 nappal kérelmezi.

Ha a támogatott személy a jogszabályban meghatározott határidő lejártáig az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően adásvételi vagy csereszerződés bemutatásával vagy építés esetében a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja és a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt szerződéssel és értékbecsléssel, építés esetén pedig számlával igazoltan az új lakás megszerzésére fordította, a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik.

A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a Kincstár határozatban dönt, megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget és intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt. A Kincstár a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozatának jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatában megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.

Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja, a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a Kincstár intézkedik.

Ha a támogatást igénybevevő tehermentesíteni kívánja az ingatlant, az állami támogatást a 10032000-01034080 „Lakástámogatások visszafizetése” bevételi számlára visszafizetheti. A jelzálogjog töröltetése érdekében a támogatást igénybevevőnek kérelemmel kell fordulnia a Kincstárnak a támogatott ingatlan fekvése szerinti regionális igazgatósága állampénztári irodájához, ahol a támogatás kincstári bevételi számlára történő visszafizetését, illetve kamattámogatás esetén a támogatott hitel megszűnésének banki igazolását az ügyintéző ellenőrzi. Ezt követően intézkedik a jelzálogjog földhivatali töröltetéséről.

Remélem ezen tájékoztató segítségükre lesz a szoc.pol. terhek rendezése útján a tulajdonukat képező lakóingatlan biztonságos értékesítésében. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

Kedves Ágnes!

Ha csak a saját pénzéből vette a lakást és a vételárhoz az élettárs nem adott hozzá, akkor a vásárlással még biztosan nem keletkezett közös tulajdon, ha együtt élnek, ha nem. A felújítás más kérdés, ott pontosan kellene tudni, hogy vajon milyen jellegű munkák lettek elvégezve, mert attól függ, hogy keletkezhetett-e közös tulajdon. Természetesen meg lehet osztani a közös tulajdon természetben is, tehát hogy egyes vagyontárgyak (pl. az ingatlan) Ön 1/1-ed tuléajdonába kerül és más vagyontárgyak tulajdonjogára elismerik az élettárs tulajdonjogát az értékarányosság szempontja alapján. Örültem, hogy segíthettem. Tisztelettel: Dr. Donajó Péter

Kedves Cíntia!

Az új ptk ingókra vonatkozo rendelkezései a bérleti szerződés felmondására a következőket rögzíti:

Ptk. 6:339. § [A bérleti jogviszony megszüntetése rendes felmondással]

(1) A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja

a) napi bérleti díj kikötése esetén bármikor, egyik napról a másikra;

b) heti bérleti díj kikötése esetén a hét végére, legkésőbb a hét első napján;

c) havi bérleti díj kikötése esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig;

d) hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a szerződésben meghatározott időszak végére, legkésőbb az azt megelőző harmincadik napig.

(2) A határozott időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a törvényes felmondási idő betartásával idő előtt gyakorolható felmondási jog esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig.

Ennek megfelelően véleményem szerint nyugodtan intézkedjék a gépkocsija birtokba vétele iránt, az idézett jogszabályhelynek megfelelően éljen a felmondás jogával. Üdvözlettel: Dr. Donajó Péter

A „Visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról" szóló 261/2004/EK rendelet 5. cikk (1) bekezdése alapján kártalanításra illetve a 7. cikk (1) bekezdés „b” pontja alapján - 1500 és 3500 kilométer közötti repülőútra esetén - személyenként 400 EUR/utas kártalanítási összeg megfizetésére tarthatnak igényt, melyet a légi jármű üzemeltetőjétől kell írásban kérniük. Tisztelettel: Dr. Donajó Péter