Mit nevezünk ingatlannak?

Ingatlannak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az egyik helyről a másikra az állag sérelme nélkül nem helyezhetők át. Az ingatlanok kapcsán a Ptk. a földről, telekről és az épületről, beszél. A tulajdoni lap az ingatlan lényeges adatait, valamint az ingatlanra vonatkozó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket tanúsítja.

Fekvés szerint az ingatlan lehet: belterületi (B), külterületi (K), zártkerti (Z).
Belterületek általában a lakóterületek, míg a belterület határán kívül eső része a külterület, amely mező- és erdőgazdasági termelés céljára szolgál. A földrendezési jogszabályok által a nagyüzemi művelés alól felszabadított területek a zártkertek. A meglévő zártkerti ingatlanokat külterületi ingatlanként kell nyilvántartani. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanokra (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a zártkerti ingatlan - annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján - megfelel a termőföldről szóló 2007. évi CXXIX. Törvényben meghatározott termőföld fogalmának, így a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell a zártkerti ingatlanok tulajdon-átruházási jogügyleteinél.

A belterületen létesített ingatlanok mi minősül lakástulajdonnak? Lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel és az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten található lakóház, a hozzá tartozó kivett területtel együtt. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot eléri.

Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.),

Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni kivéve:

az öröklési illeték fizetése terén többek között az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész, az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint, a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át, az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része.

Ajándékozási illeték terén: a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át, lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése; az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék, a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.

Viszterhes vagyonszerzés esetén: a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át, a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása, a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, ha vagyonszerzés egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik.

Fontos tudni, hogy a 105/2012. (V.30.) számú Korm. rendelettel módosított, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet kötelezően előírja a használt ingatlanok tulajdonosai számára, hogy az ingatlanok ellenérték fejében történő átruházása esetén legkésőbb az erről szóló szerződés megkötésével egyidejűleg a jogszabály által előírt un.: "energetikai tanúsítvány"-t az Eladóknak át kell adniuk a Vevőnek, így a kellékszavatossági felelősségük ezen tanúsítvány szolgáltatása tekintetében is fenn áll, kivéve főként: az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületet, az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületet és a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületet.