Gazdasági jogról általánosságban:

A szerződéses szabadság elve alapján a felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon választják meg a másik felet és a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg, azaz a Ptk. szabályaitól eltérhetnek, amennyiben azt a jogszabály nem tiltja. A szerződéses jognyilatkozatokat a felek szóban, írásban és ráutaló magatartással is megtehetik. Léteznek un.: „Általános szerződési feltétel”-ek, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan határozott meg és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az alkalmazót terheli annak a bizonyítási terhe, hogy az adott feltételt egyedileg megtárgyalták.
Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha annak megismerését a szerződéskötést megelőzően lehetővé tette az alkalmazó és a másik fél azt elfogadta. Amennyiben egy feltétel lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve a felek között korábban alkalmazott feltételtől, úgy erről külön tájékoztatást kell adni, és az ilyen feltétel csak ezen külön tájékoztatás alapján történt elfogadás esetén válik a szerződés részévé.

A fentiekből következően sok esetben vita merül fel a szerződő felek között a szerződés létrejötte, érvényessége, tartalma vagy teljesítése illetve teljesülése kérdését illetően. A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Szerződésszegés különösen a késedelem, a hibás teljesítés, a teljesítés megtagadása vagy lehetetlenné válása. A szerződésszegéstől függetlenül a jogosult követelheti a teljesítést, illetve visszatarthatja a saját esedékes szolgáltatása arányos részét a másik fél teljesítéséig, illetve megfelelő biztosíték adásáig. A visszatartásra jogosult fél elállhat a szerződéstől vagy azt felmondhatja, ha a szerződésszegést a másik fél megfelelő határidő kitűzése ellenére nem szüntette meg vagy nem nyújtott alkalmas biztosítékot.

A jogosult elállhat a szerződéstől (az eredeti állapot helyreállításával) illetve azt a jövőre nézve felmondhatja, ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt. A megszüntető jognyilatkozat érvényességéhez meg kell jelölni abban az elállás, illetve felmondás okát.

Aki a szerződésszegéssel a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A kártérítés mértéke a szolgáltatás tárgyában keletkezett kár, valamint – ha a jogosult bizonyítja, hogy ezek előre láthatóak voltak a szerződés megkötésekor – az egyéb károk és az elmaradt vagyoni előny. Szándékos szerződésszegés esetén teljes kártérítési kötelezettség áll fenn.